2015. január 25., vasárnap

A zabinővér története


Mi a legnagyobb fájdalma egy egykének? Igazából, amíg ez az állapot nem változik, nem érzékelsz "jobbat" addig tökéletesen jó egykének lenni. Tényleg nem kell semmi osztozkodni gyerekként, de most, 22 évesen kezdem látni, mennyire hiányzik valaki, akire mindig számíthatok.
Félreértés ne essék, nem panaszkodom, és az édesanyám mindennél fontosabb nekem, de szembesülnöm kell egy olyan helyzettel, amire nem gondoltam 10 éve, amiről azt hittem, sosem lesz nagybetűs PROBLÉMA és nem okoz majd tényleges fájdalmat. Pedig de.

Szóval ugye a szüleim elváltak bla bla bla.. Apa újranősült és született egy féltesóm, egy húgom... bla bla bla.
Ő most 10 éves, én pedig majdnem 200 km-re lakom tőle, pedig úgy szeretnék az oltalmazó nővére lenni, hogy belepusztulok.
Van ám neki még egy zabinővére. Az anyja előző házasságából..mondjuk ő annyi előnnyel indul, hogy vele él.
Őt tartja testérének, ez biztos. Vajon engem minek tart? Tudja, hogy testvére vagyok, de vajon érzi is?

A szoros kapcsolattartást az anyja akadályozza. Mert egy féltékeny kurva, és nem engedi, hogy az első gyerek is ugyanúgy élvezze, hogy van apja, mint az ő gyereke, akit apám a saját lányaként nevel, így nem nagyon kellett szeretet nélkülöznie.

Évente kb kétszer látom a húgom. Igen, ez nagyon kevés. Minden áldott alkalommal olyan, mintha 10évet öregedtem volna, ő pedig egyre nagyobb.
Szeretnék én lenni az (ugyanis 13 év van köztünk) aki megvédi. Természetben ugyanis ugyanolyan heves, hisztis, önálló és nagyszájú, mint én. Ez a kombináció pedig sok vicces szitut szülhetne, ha lenne rá alkalmam. De nincs.
Nekem az marad, hogy később értesülök, hogy meccse volt, és nyertek. És büszke vagyok rá, de ő nem tudhatja.Tudhatná, de ugye le vagyok tiltva róla.
Mindegy.
Ha nagy lesz, én akkor is itt leszek. És csak remélem, hogy lesz egyszer alkalom arra, amikor valamiért majd CSAK ENGEM keres. :(

2015. január 19., hétfő

Albérletbe kutyát, kisállatot? Kitiltva? Tilos? Miért ellenzitek?

Szembe kell néznem azzal, hogy az emberi kegyetlenség és butaság borzalmasan nagy arányban van jelen jelenleg ebben az irigylésre nem éppen méltó országban.
A tisztességes emberek dolgoznak egész nap potom fizetésért, és mivel hitelt nem mindenki tud/akar igényelni, így ezt a kevést fizetést is hajlandó albérletre költeni.
Az albérletek árai nevetségesen magasak, tapasztalja ezt mindenki, aki találkozott már ezzel, aki került már ilyen helyzetbe.
Aki állatot tart? Az meg menjen az utcára aludni!

Az állat kártevő? Kiskutyát nem engednek magunkkal vinni olyan lakásba, ahol hemzsegnek a csótányok, hangyák, esetleg rágcsálók is. És lehet gyönyörű, ikeás lakásod, ha éjjel a csótány eszi a 200.000 Ft-os konyhabútorodból a morzsát.
De kutya nem mehet.



Igen, talán néha hullik a szőre, de feltalálták a porszívót, amit tapasztalt kutyatulajdonos vedlési időszakban akár naponta is használ...ennél szerintem nincs tisztább.
Lehet, hogy ugat, ha valami járkál a lépcsőházban, de amint odébb megy, a kutya is abbahagyja.
Neked volt kutyád? Kedves te, aki úgy adod ki a lakást, hogy kisállat nem mehet? Ha volt, akkor milyen érzés lett volna olyan helyzetben lakást keresni, amikor a kutya a hónod alatt szintén csak egy kuckóra vágyik, de mindenhol rád csapják az ajtót?

Ez Magyarország kérem szépen!

Szégyen.