az együttélés hátulütői

Igazából együttélésünk eddig viszonylag zökkenőmentes. Leginkább a takarítással vannak problémák. Vagyis a nemtakarítással. 

Íme egy kis útikalauz összeköltözni kívánó barátnőknek:

A legfontosabb az, hogy mindenki alapvetően legyen felelős a saját szobájáért. Jó, ez így evidensnek tűnik, de mégsem az. Ha mondjuk úgy laktok együtt, mint mi. Ketten egy nagyobb szobában és a másik kettő két kisebben külön, akkor ez úgy néz ki, hogy amelyik leányzó/úriember nem takarít, egy idő után (jobb esetben) hülyén érzi magát. És ha vendégek jönnek, csak az ő szobáját kell takargatni. Egymás szobájára sose szóljatok be! Csípős megjegyzéseket lehet tenni, de ne utasítsátok takarításra, mert csak felesleges ellentétet szül. Amíg a szobáján belül hagyja a mocskát, addig titeket az nem érint.

Viszont. Ha ez a hanyagság már nem csak a saját szobá(k)ra terjed ki, akkor ott viszont baj van. Nálunk is így van ez. Elterveztük, hogy mindenki rögtön elmosogat majd maga után, így nem fog gyűlni a mosatlan. Ez kb. 2 napig így is működött, aztán be kellett látni, hogy mindig kell lenni egy önkéntesnek, aki feláldoz 10 percet az életéből, hogy szép legyen a konyha. Beosztást abszolút felesleges csinálni, mert az megdől és csak veszekedés forrása. Ha meg tudtok abban egyezni, hogy egyszer te, egyszer a többiek mosogatnak akkor nem lehet baj. Viszont, ha ismét akad valaki, akit ez egyáltalán nem érdekel, a szennyest csak halmozza, házimunkát pedig nem végez, akkor ott közösen kell lépni. Ki is oszthattok neki egy kis munkát, megtagadni nem fogja, mert biztosan tudja magáról, hogy nem csinál semmit! Tehát ha máshogy nem csinálja, meg kell neki mondani, hogy mit és hogyan.

Mindenképpen legyetek egymásra tekintettel az esti órákban. Ha valakinek úgy van órája, hogy hajnalban kel, ne bömböltessétek a zenét sokáig, ne zavarjátok. Hiszen ha legközelebb nektek lesz koránkelés, vagy veled fordul elő, hogy le szeretnél feküdni, neked sem esik jól ha zavarnak. Ez ezzel jár (sajnos).

A tökéletes együttélésnek nincsen receptje. Ha meg megy, ha nem nem. Alkalmazkodni kell egymáshoz, ez a legfontosabb. És ha a másik kéri, hogy halkítsd le a zenéd, vagy elmosogatnál? vagy, hogy ne égesd a lámpát, akkor ne ordítsd le rögtön, hogy mit parancsolgat, hanem gondolj bele, hogy lehet hogy ő is szeretne zenét hallgatni, de nem hallja a tiédtől, ő már sokszor elmosogatott, de te még alig, vagy tekintettel van arra, hogy mekkora villanyszámlát kaptok majd. :)

Sok sikert!

Nomádétel.hu - a fejedelmi ételfutár!

A nomadetel.hu egy viszonylag új keletű dolog,de nem kizárt, hogy találkoztál már vele!

Ez egy abszolút különleges konyha, ami régi (értsd : ezer évre visszamenően bizonyított létezésű) magyar ételek készítésére specializálódott.

Rendelés csak online, étterem nincsen. 

A konyha legkülönlegesebb és szerintem legínycsiklandóbb ételei közé tartozik a Töki pompos és a Horka. De persze a levesek és desszertek is abszolút kifogástalanok.

A töki pompos ránézésre olyan mint a pizza. Az is előfordulhat, hogy találkoztál vele, rendezvényeken, sátorból árulták. Azonban ez még attól is eltér. Nem csak abban, hogy a megszokott négyzet alak helyett itt kör alakot kapott, hanem a feltétet nem utólag pakolják rá, hanem azzal együtt sütik meg. Így az ízek még jobban összeérnek és az eredmény még finomabb lesz.

De nem is szaporítom tovább a szót. Ha egy kiadós ebédre vágysz különleges, és nem utolsó sorban magyar ételekből, akkor a legjobb helyen jársz ha kattintasz és rendelsz. :)

 

összesítsünk.

Hát... ismét eltelt egy hét. És egy újabb már el is kezdődött. Eseménydús volt, nem mondom. Lehet, hogy csak az eleje lesz ilyen? Nem hinném, hogy unalmas lenne a főiskolai élet. Egyelőre nem is az.

A sok ismerős és barát, a sok haver új ismeretség mind-mind olyan lehetőség ami annyira új és annyira élvezem, hogy el sem tudom mondani. Ha csak annyi valakivel a kapcsolat, hogy egy "helló"-t ellövünk ha összefutunk a folyosón már az is jó. A sima "helló"-sokkal együtt jó sok ismerősöm lett. És büszke vagyok magamra, mert önmagam tudok lenni már most, már az elejétől.

Reggelente nekem kell a legkorábban kelni, mivel én vagyok egy órányira a sulitól. Ma (hétfőn) például 3/4 6kor kellett kelnem, de már 07:08ra a Keletinél voltam. Van, amikor több, mint fél óra az út a 20assal. Abszolút kiszámíthatatlan. Kicsit megvisel a dolog, mert otthon nem kellett ilyen korán kelnem szinte soha. De Szidivel mindig találkozunk az óra kezdete előtt fél órával a Móriczon. Megreggelizünk, ő elszív egy cigit, találkozunk a többiekkel és bevonulunk órára. Így jók a reggelek. Az sem igazán rossz, hogy fiútöbbség van. Nem tudom pontosan mennyien vannak, de szerintem többen, mint egy átlagos közösségben. Persze nem vagyok az összessel jóban, de a lényeggel, a maggal, a haverokkal igen. Sosem szerettem nagyképűsködni ezzel, de az is biztos, hogy még sosem jegyeztem meg ezt. De olyan fura, hogyha egy fiúval kezdek jóban lenni, akkor az egy idővel mássá alakul át. Nem feltétlenül szerelemmé, vagy ilyesmi, de mindenképpen valami extrás dologgá. Ezt észrevettem sokukon. Pedig nem vagyok éppen aki ezt figyeli, de ma Zoli is elszólta magát, hogy sok hódolóm van... Igen?? Hol vannak??

Ja igen. És a legjobb és egyik legerősebb elvem van megdőlőben. Az, hogy fiú és lány között nem lehet barátság. Ez szerintem a gimiben alakult ki, mert nem sok új ismerőssel érintkeztem, aki barát lehetett volna. Itt viszont most van egy aki nagyon haver-szagú, Zoli. És tök jó :) Csini srác (egyesek szerint a csinos szót fiúra nem használjuk. Ez szerintem baromság. Vannak csinos fiúk.), helyes is, és tök jól elvagyunk. De majd meglátjuk :D

A hétvégén otthon voltam. Lehet, hogy valami a házban van, vagy a lakás negatív,de sosem stimmel teljesen a dolog, ha ott vagyok. Össze is vesztünk anyával, amit nem akartam, meg mindig utálom ezt. Főleg így, hogy már "nem is lakom otthon". Sajnálom, ha megbántom, de nem direkt van és szerintem ő se direkt bánt meg. Az elválás megint nehézkes volt. Itt pedig a mai nappal újra elkezdődött egy hét.

Bár nem túl fényesen.

Mint kiderült, drága rózsaszín ködös hősszerelmesünk egy elég gyerekes tettre szánta el magát tegnap este. Ezzel pedig hatalmasat süllyedt a szememben. Felvette Szidit msn-re és kifaggatta, hogy én mit gondolok róla, miket mondok. Nem tudja miért nem reagálok és meddig váratom még... Álljon meg a nászmenet! Egy fiúnak igazán le kellene venni, ha egy lány nem reagál a hősszerelmes utalgatásaira >ÚGY< vissza, akkor valami nagyon nem stimmel. Szeretem őt, különleges embernek tartom, és a kapcsolatunk is különleges, mert újat adott, hogy van ilyen lány is a Földön, mint én... mert eddig nem nagyon találkozott olyannal,aki jót nevet Babi nénin, aki tud bolond lenni, de lehet vele nagyon komolyan is beszélni. Tudom, mert többször a tudtomra adta a dolgot, és én is észrevettem, hogy ez valami más. Elmentünk moziba, randiztunk, de nekem valami hiányzott. Ezt következő alkalommal meg is beszéltük, ő mégis azt várja, hogy az ölébe ugrok. Ezzel mind nem lenne semmi probléma, ha nem tette volna azt amit múlt este tett. Így már ő sem olyan nekem, mint aki volt.

Hát. Egyelőre ennyi. :)

Budapest, Budapest...

Mióta felköltöztünk nem is tudtam írni, ugyanis nem volt internetünk egészen tegnapig. Néha eljártunk a Burger Kingbe, vagy a WestEndbe kockulni, de akkor csak a legeslegfontosabb dolgokat nézegettem. Most itt vagyok. Visszatértem. Új élet, új kezdet. Itt, Budapesten.

Ez persze nem változtat a tényen, hogy bennem miskolci szív dobog és még mindig a DVTK a csapatom, hiába lakom újpesten :D

Alig várom, hogy hazamehessek :) Jövőhéten Broadway fesztivál lesz, amire eddig minden évben el akartunk jönni, egyszer sikerült is, de most, hogy itt vagyok annyira nem izgat a dolog. Inkább hazamegyek. Anya is hiányzik, Manó is hiányzik, a szobám is hiányzik, a városom is. Így lesz jól. Nem tehetem, hogy nem megyek. :) MEGYEK :D 

Az élet itt...jó, szabad, új és nagyon élvezem. Egészen más, mint amire számítottam. Azt hittem megállás nélkül mászkálunk majd ide-oda. De nem. Csak ha muszáj. Ma pl. megyünk majd Zsuzsival a DM-be, a Sparba, elmegyünk az Árpádba és a Skálába gumicsizmát nézni. Bár azon sem lepődnék meg, ha elvitték volna az összeset. Tegnap óta megállás nélkül esik a kurva eső. Én pedig szeretnék gumicsizmát. Valami szépet.

A lakás jó. Belaktuk már. Az együttélés eddig zökkenőmentes. A suli pedig : WÁÁÁÁ!!!

Én nem is gondoltam volna, hogy ez így lesz. Hihetetlen. Annyira jó. Egy nagy csapat az egész és ez azért lehetséges, mert nem vagyunk sokan. Egy 300as előadót nem töltünk meg teljesen Rsz-esek, Nsz-esek, Üsz-esek. Így a csapat nagyja ismeri egymást :)

Most volt az első ÁVF NITE csütörtökön. Ütött.És mivel én olyan kedves vagyok, így megengedtem, hogy Geri és Zoli itt aludhasson, mert hazamenniük elég macerás és szinte lehetetlen lett volna hajnalban. Ja meg persze Szidi. Szidi semmit nem hozott magával az estére, mer nem tudta, nem sejtette, hogy aludhat itt... Haza meg nem tudott menni, mert az apukája dolgozott és kulcs nem volt nála. Tehát : mindent én fizettem, ruhákat én adtam, pénzt is adtam neki.. :D nem azért, én nem sajnálom ha van, de nekem sincs sok. De megígérte, hogy visszaadja. Ja meg bugyit és zoknit és felsőt is adtam neki, de ő valahogy furcsa volt... Nem tudom miért.

Na egyelőre ennyi :)