Hogyan kell gyászolni?

Lehet, hogy inkább hálás vagyok, hogy 21 évesen eddig "csak" 3 rokonomat vesztettem el, ebből pedig 2 volt a szívemhez közel. Bár igazából teljesen mindegy, hogy ki, hányan, meg a többi szarság. Ez az egész igazságtalan.

Napok óta nagyapa járt a fejemben. Minden nap eszembe jutott, hogy felhívjam őket, de mindig elfelejtettem. Tervezgettem, milyen csokit kap, mert imádja a csokit, legyen az bármilyen. A párommal pont arról beszélgettünk a napokban, hogy megcsinálnám már nekik azt a fényképalbumot, amit terveztem. És erre tessék....anya hív a rossz hírrel. Amikor derült égből jön a villámcsapás, az a legborzasztóbb. Amikor tudom, hogy semmi baja nem volt. Igen, túl volt a 70-en, szedett sok gyógyszert, és pacemakere is volt, pár ez pont, hogy arra van, hogy ne legyen baj.

Szerintem nem fogtam még fel. Innen Budapestről nehéz  helyzethez közel kerülni, ha az több, mint 200 km-re van tőlem. Kicsi óckodok a dologtól. Legszívesebben nem is mennék haza, emiatt soha többet. De nem tehetem meg, és szembe kell néznem a ténnyel.
Azzal a ténnyel, hogy elveszítettem a nagypapámat.
Akinek én volt a gyöngypipije, aki úgy örült a csokinak, bármilyen ajándéknak, mint egy gyerek, aki sosem egy puszit adott az arcomra köszönéskor, hanem sokat egyszerre, aki elegáns, csinos, fess ember volt.
Annyi emlék jön elő most, hogy az szinte kínzó. Ezeket szépen elraktározzuk a tudatalattinkban, ott vannak, de nem foglalkozunk velük. Vajon azért raktározzuk ezeket el, hogy ilyenkor szétmarják a szívünket? Hogy minden elfeledettnek hitt momentum a felszínre törjön és ne hagyja, hogy csendben elbúcsúzzak tőle?
Minden porcikámmal kívánom, hogy ez legyen csak egy rossz álom. Minden percemet neki adnám, ha lehetne és annyi csokit kapna tőlem, amennyit csak szeretne. És minden nap felhívnám, hogy beszélhessek vele. De már nem tehetem. Remélem nem haragszik rám, én viszont kicsit neheztelek. Kivel fogok kirándulni? Ki fog mesélni régi dolgokat, történeteket?
Váratlanul jött. Váratlanul és olyan éles fájdalommal, mint egy villámcsapás. Az embernek nincs is ideje gondolkodni....nem tudja sírjon, azon gondolkodjon hogy mit történhetett, vagy emlékezzen.

Nyugodj békében Nagyapa!

Hogyan is megy a rendőri intézkedés?

A mai napon negyed egykor történt a XI.kerületben egy sajnálatos eset. Vagyis most, 16:13-kor valószínűleg még mindig tart.

A párom és a bátyja boltba mentek, és egy ismerőssel találkoztak, aki párizsit és zsemlét vett mögöttük a boltban. Kézfogás, köszönés, aztán mindenki indult a saját útjára. Vagyis indult volna. Ez a bizonyos ismerős furán össze vissza kezdett járni és a falnak támaszkodva próbált előrébb jutni, majd elkezdett köpködni és összeesett. A fiúk odamentek, oldalra fordították, majd hívták a mentőket. Azok tisztességesen pár perc alatt kint is voltak, de már nem tudták megmenteni a férfit, aki a saját parizerébe fulladt bele. Ez egy nagyon szomorú eset, és még jobban ösztönzi az embert, hogy minden percet becsüljön meg. Csúfos halál.

Aztán jöttek a rendőrök és a szörnyűség folytatódott. A holttestet több, mint 2 órával az eset után sem takarták le és ott feküdt a járda közepén holtan, beliluva. Mindezt a 40fokos betonon, családi időben, amikor a szülők a gyerekekkel játszótérre mennek. Én megértem, biztos valami iszonyat rendőri intézkedés kell egy fulladásos halálnál is, oké, lehet elkerülhetetlen, hogy ott kell hagyni a testet. Az viszont, hogy csak több, mint 2 óra múlva takarják le, és akkor is egy alig fedő szemeteszsákkal, az borzalmas. Arra a kérdésre, hogy ezt miért így kell csinálni, persze csak hebegtek-habogtak. A férfi teste pedig úgy feküdt akkor is a járdán, hogy a fél keze kilógott a kis zsák alól.

Szép.....

Miskolci eltűnések - vigyázzatok magatokra!

Sajnos örök, kiküszöbölhetetlen probléma, hogy naponta tűnnek el emberek az ország minden pontján. Van, aki elmegy otthonról és sosem tér haza, van, akit pedig erőszakkal visznek el. Arra viszont, hogy az adott személy önként vagy erőszakkal tűnik el, nem derülhet fény, csak ha megtalálják a holttestét... vagy még azt sem.
Miskolc Budapesthez képest természetesen kisebb város, de 200.000 ember körül egy ilyen "dupla eltűnés" rövid időn belül mégis ijedtséget válthat ki. Nem jogtalanul.
Tegnap (05.28.) holtan találták meg azt a miskolci, 26 éves lányt, aki a múlt héten tűnt el. Hiába nem volt nyoma idegenkezűségnek a testén, mégsem kizárható a dolog, hogy mégis így történt. A nyomozás ebben az ügyben még folyik.
Ma pedig a 16 éves Kalina Lillának veszett nyoma. A fiatal lány szülei minden követ megmozgattak, a rendőrségen is tettek már feljelentést, eddig eredménytelenül.
Reménykedjünk benne , hogy a két eset között nincsen összefüggés, mindenesetre minden lány és fiú, de főleg a lányok nagyon vigyázzanak magukra! Nincsen jó tanács ebben a helyzetben, hiszen van megakadályozhatatlan szituáció, de legyetek nagyon résen, és éjszaka se mászkáljatok egyedül!

Módosítás : 
A fent említett Kalina Lilla másnap hazament. Azóta sem derült ki, mi volt eltűnésének oka. Valószínűleg magánügy.
Viszont a holtan talált 26 éves, Martinkertváros lány halála kapcsán felmerült, hogy a rendőrség, vagy valaki, aki az ügyet befolyásolhatja, titkol valamit. A boon-on erről az esetről írt cikkben, és kiadott mini-közleményben is az áll,hogy a lány testén semmi olyan külsérelmi nyom nem található, ami idegenkezűségre utalna. Ezzel kapcsolatban egy facebook-felhasználó kommentjére lettem figyelmes. Ami persze abszolút nem mérvadó, lehet egyszerű találgatás, vagy fontoskodás, de állítása szerint a testen igenis fellelhetők voltak brutális bántalmazás nyomai, és valószínűleg a rendőrség terel.

Ez újabb kérdéseket vet fel. Valamilyen szinten érthetően tartják titokban, hiszen ez csak egy mai népbetegség, amikor mindenkinek tudni kell mindenről. Mitől lenne jobb Miskolc lakosságának, ha megtudnák, hogy mi is történt itt valójában. Gondoljunk mondjuk a legrosszabbra. Mi történne, ha kiderülne, hogy egy szervkereskedő banda ütötte fel a fejét a környéken? A pár napos pánik után egy ideig a szülők talán óvatosabban engednék el gyermekeiket ide-oda, de ezzel akkor sem lenne megoldva semmi. Ha ilyen bűnözőkkel van "dolgunk", akkor egy átlag embernek majdnem,hogy kiküszöbölhetetlen, hogy áldoztul essen neki, bármennyire is szomorú ezt belátni. Ezen kívül felmerülhet, hogy a nyomozás folyik, csak a család és a rendőrség tudomásával. Ez sem kizárt.

Illetve Kalina Lilla és Melinda "eltűnése" is mondhatni felesleges riadalmat váltott ki az emberekből, hiszen mindketten előkerültek. Hogy Melinda hogyan került Mosonmagyaróvárra, az pedig szintén nem a publikum dolga, valószínűleg magánügy, magánéleti probléma. Nem kell pesszimistának lennünk.
Bár valljuk be, egy héten belül 3 "meghirdetett" eltűnésnél felmerül az emberben, hogy valami "elkezdődött". Persze ezek után is vigyázzon mindenki magára, lányok, főleg ti.
Ha pedig el akartok pár napra tűnni, legalább egy valakinek szóljatok, aki biztosítja a szülőket/hozzátartozókat, hogy minden rendben van , csak kellett nektek egy kics idő.

Hhhhhhu. Ez ijesztő volt. :)

A társadalom nagy hibái : cigányok. - avagy miért kell félnünk tőlük?

Sok embernek kinyílik a bicska is a zsebében a téma hallatán, és ezzel én sem vagyok másképp. Hiszem, hogy az ember nem születik rasszistának, ahogyan a cigánygyerek sem tolvajként csusszan ki az anyjából. A tapasztalatok teszik az embert azzá, aki. Miért kellene a magyar embernek rettegve sétálnia az utcán, a saját utcájában, amiben bérli/ törleszti tisztességesen a lakását, amely kerületben (városban) becsületesen fizetett adójából elvárja, hogy biztonságban élhessen. Miért engedhetnek meg bármit maguknak, és ezt az ország miért hagyja? Igen, lehet mondani, hogy magyar állampolgár, meg azt is, hogy van tisztességes cigány is. Tudom, én is ismerek nem egyet. Ismerek gazdagot, ismerek szegényet, anyagi helyzettől függetlenül tisztességesen élnek, és nem veszélyesek a környezetükben élő összes emberre. Pláne ha az illető magyar, és nem szimpatikus nekik.
A minap történt meg velem a következő eset. A párommal a 6-os villamoson utaztam a Széll Kálmán tér irányából, amikor az egyik megállónál (Nyugati...mi más?) felszállt 4 cigány fiatal. Először csak az szúrt a szememet (az orrommal érzékelhető ocsmány bűzön kívül), hogy mindenféle gátlás és emberi érzelem nélkül dobálta el a szotyi héját. Mintha a nyílt utcán tenné. Majd körénk gyűltek és szekáltak engem, dobáltak szotyival. Az a baj, hogy komolyan mondom megfordult a fejemben, hogy mondok nekik valamit, és nem érdekelt volna, bármit csinálnak velem. Az emberi együgyűség, ostobaság, férgeskedés a legundorítóbb dolog, amit egy ember(?) tehet. Pedig akárhogy takargatta volna a sajtó és a rendőrség, ha megvertek volna, megtették volna. Lehet nem érdekel.

Miért tehetik meg azt, hogy elfoglalnak négyen egy fél villamost, szemetelnek, bliccelnek. Tényleg. Mi lett volna ha jön az ellenőr? Valószínűleg még ő kért volna elnézést , hogy a méltóságos urakat merte megszólítani. De amikor nekem nincsen bérletem, mert lakást fizetek, tanulok, nincs pénzem szinte ételre se, az nem probléma. Ha a cigány bliccel, az egy megoldhatatlan probléma a BKK számára, de ha egy normális, dolgozó, tanuló MAGYAR ember teszi ezt, arra a lehető legnagyobb büntetést szabják ki. Kérdem én, miért nem vadásznak a cigányokra az ellenőrök? Hiszen az év végén el kell számolniuk a büntetéseik számával, és ha csak a tömegközlekedő cigányokat ellenőriznék csak, talán olyan prémiumban részesülnének, mint a vezérigazgató úr.
Sajnálatos, hogy a saját hazámban fogamat összeszorítva kell a villamos ablakán kibámulnom fiatal lányként, a táskámat erősen magamhoz szorítva, nyugodtságot álcázva, különben halott, vagy kirabolt , vagy megerőszakolt, vagy megkéselt ember vagyok.
Akar ezen egyáltalán valaki változtatni? Vagy annyira a fejünkre nőttek, és olyan sokan vannak, hogy fellázadnának? Miért nem lehet úgy csinálni, mint kínában??? Cigányoknak csak egy gyerek után jár segély, aztán nem. Kötelezni őket munkára, vagy ugyanúgy csak 3 hónapig hagyni őket segélyen, ahogyan a magyarokat is. Ja igen. Bocsánat. A magyar embernek 3 hónap után minden szart el kell fogadni, mert állambácsi nem engedi élősködni magát őket. Hát tessék. Erről van szó. Védjétek csak őket.

Ajánló

Olvasnivaló : 

www.ezazentortenetem.blog.hu

igaz történet egy életről, egy sorsról

Egy kis személyes..

Régen írtam már személyes dolgokat, de most megragadom az alkalmat. Kicsit összeszorult a gyomrom, jó és rossz érzések kavarogtak bennem, amikor megláttam egy ismerősöm, barátnőm fényképét, ami a keszthelyi Balaton parton készült.

Fura, most döbbentem rá, hogy egy kicsit ragaszkodom ehhez a helyhez, mármint Keszthelyhez. Csupa fura és rossz élménnyel kezdődött, ezért kicsit keserű szájízzel, de boldogan gondolok vissza erre a helyre.

A történet a következő.

2011 nyarán a barátom bátyjáék nyitottak egy romkocsmát Keszthelyen. Nem sok van, így aki ismeri kitalálja, aki nem ismeri a helyet, sajnos már nem is fogja, mert bezárt, és új hely nyílt a helyén. Durva egy hónapot töltöttünk akkor külön, nem találkozunk sokat. 2-3 napokat, másfél hónapot töltött ott. Ekkor kezdődött minden. Mikor lehetőség nyílt rá leutaztam hozzá, megismerkedtem az ottaniakkal, de igazából nagy ismeretség nem alakult ki, ugyanis, akivel tartottam volna a kapcsolatot, kiderült, hogy (bár szolid hölgyemény vagyok, ez pedig az internet, de kénytelen vagyok így fogalmazni..) egy oltári nagy kurva, és rámászott az én barátomra is....na igen. Nem is ez a lényeg, hanem , hogy elindult a dominó. Hónapok teltek el, és nem tettük be a lábunkat a városba, aztán október-november környékén (a frász se tudja már) elkezdtünk lejárkálni hétvégékre. Egy kis buli, egy kis haverkodás, állati jó hangulat. Minden hónapban legalább egy hétvégét ott töltöttünk, míg nem a főnökékkel is sikerült olyan kapcsolatot kialakítani, hogy megkértek (és szívesen tettem) , hogy segítsek be, ha van kedvem. Volt, mert ott laktunk, gyakran ingyen fogyasztottunk stb..

Addig-meddig ment ez, míg lefixáltuk, hogy ott fogunk dolgozni a nyáron. 

Június elsejével el is indult a lavina. Sajnos nem sok időt tölthettünk ott, mert bizonyos hatósági okok miatt bezárni kényszerültek a tulajdonosok. Akkorra már nem volt rózsás a helyzet több tekintetben, de találtunk egy másik melót. A Balaton partján egy büfében dolgoztunk...az egyik legforgalmasabban. 2 hónap iszonyat gályázás. De megérte! Nem ám pénzügyileg..úgy nem. De minden más tekintetben. Rengeteg új embert ismertünk meg, sok új élménnyel gazdagodtunk, főleg jókkal.

És ami a legfontosabb : a balatoni bulik felejthetetlenek. Az érzés, amikor az esti 26 fokban szabadtéren egy komplett part áll a rendelkezésedre, lépten-nyomon szórakozóhely, fiatalok, zene, jó társaság, hajnalig bulizás.

Nappal pedig napozás, fürdés.

Igaz, a Balaton nem a Karib-tenger, de társaság nélkül az is csak egy szép hely marad. Mindent az emlékek szépítenek meg. Amikor minden egyes négyzetméterről van valami , amitől mosolyognod kell, de az se baj, ha sírnod. Érzelmek kössenek oda. Nem élnék ott soha, de ha tehetném minden nyaramat ott tölteném! Azokkal , akikkel eddig is!

vége.

Az okostelefon és a puskázás - a modern világ egyik legigazságtalanabb helyzete.

2013. Minden második ember kezében okostelefon a villamoson, buszon, utcán, mindenhol találkozhatunk vele. Valamilyen szinten elhagyhatatlanná kezd válni ez az újítás, amivel amúgy szerintem semmi probléma nincsen, amíg át nem üt egy olyan dologba, hogy aki nem birtokol egy ilyen tüneményt, hátrányba kerül. Legyen ez a serdülő korosztály igazságtalan cikizése azokra irányulóan, akiknek a szülei nem olyan tehetősek hogy megvásárolják, vagy a főiskola (vagy gimnázium), amikor már puskázásra használják.

Engem az utóbbi érint. Nagyon mélyen, így úgy gondoltam kicsit kivesézem ezt a témát. 

A felsőoktatásban tanulok. Kisebb zhk-nál vagy egyéb dolgozatoknál tapasztaltam csoporttársaim körében hogy mennyire előnyben vannak, de addig nem is zavart igazán, amíg ez át nem fordult abba, hogy a jegyeim, a további tanulmányaim függnek tőle. 

Bevallom őszintén, nem tanultam meg én sem 100%-osan az anyagot, de egy 40 fogalmas fogalomtár esetében engedtem meg magamnak azt, hogy puskát készítsek. A régi, ósdi, papírfecnis trükkel.
Törtem is a fejem rendesen , és mindenhez képest -úgy, hogy a puskámat nem tudtam használni- elég sok válaszra magamtól, kútfőből tudtam a választ. Boldog is voltam....egészen addig, míg nem megjöttek a vizsgaeredmények e-mailben. Láttam, hogy megbuktam. Nem értettem természetesen, de aztán megnéztem, kinek hanyas lett, majd rájöttem, igen, mindenki aki okostelefonnal rendelkezik átment, én ,és még 2 sorstársam nem.

Nyilván elgondolkodtam, hogy tanultam, tudtam is , egy 2est simán összekaparhattam volna, aztán rájöttem. A tanárnő, aki még a vizsga előtti órákon bejelentette, hogy kétes válasz esetén is ad részpontot úgy tűnik mégsem tette. Hogy miért? Szerintem a puskázó csoporttársaim túlzottan nagy "tudása" nem adott okot arra, hogy a maradék szerencsétlennek elfogadja azokat, amit a többi tudott. Biztosan iszonyatos lustaságra, nemtörődömségre, vagy a frász tudja mire következtetett. Így nem kaptam részpontot, mert a többiek olyan jól teljesítettek, hogy úgy gondolhatta, simán megtanulható volt az anyag, így csak mi páran lehetünk ilyen nagyon hülyék.

Nem tehetem meg, hogy okostelefont vásároljak. Lehet, hogy én is puskáznék, de volt ilyenem , míg el nem hagytam, és akkor is papírra írta. Értelemszerűen egy telefonba több adat fér  mint egy kisebb méretű papírra.

Igazságtalannak és borzasztóan elkeserítőnek tartom, hogy a tanárok ennyire nincsenek felzárkózva "technikából".

passz.

Vibrotréning - tapasztalat nélkül, bevetés előtt.

Manapság a nők mindent bevetnek, hogy a lehető legkevesebb mozgással szabadulhassanak meg a létező, vagy odaképzelt röcögős hájacskától. Folyamatosan lustuló társadalomban élünk, ami nem feltétlenül csak a különböző alibinek tűnő edzésmódszereket találja fel folyamatosan, de félő, hogy az az idő is eljön, amikor már a kanalat sem saját kezűleg emeljük a szánkhoz, hanem valami fenomenális robotJuliska vagy Mariska csinálja meg helyettünk.

A nők, amennyire szeretnének megszabadulni fölösleges zsírtömegüktől, annyira lusták is. Természetesen tisztelet a kivételnek. Jómagam sem vagyok egy kitartó forma, mondjuk úgy, hogy beletartozom abba a többségbe, aki sír-rí, hogy fogyni szeretne, beraktároz puffasztott rizsből, műzliből, joghurtból, kefírből, csak, hogy pici lelke megnyugodjon, de a kosárba mindig kerül chips -mert szeretem. Mentségemre szóljon, hogy fitnessbérletre sajnos nincs pénzem, a szivem pedig könnyen túlhajtódik a fene se tudja miért (biztosan a kor teszi.....21 vagyok) így a futást is kilőttem. Kisebbfajta morfondírozás után pedig egy kuponos oldalra tévedtem, ahol, láss csodás, derűs arccal integetett felém egy exrahiperszuper olcsó vibrotréning bérlet. Utánaolvastam, néztem róla videót, majd nyugtáztam magamban, hogy ezt pont a magamfajta bűnlusta nőknek találták ki (persze a sportolókon kívül, akik ezen végeznek kiegészítő edzést) , de lehet akár hasznos is. Olvastam továbbá, hogy egyszerre 20 percnél többet nem lehet ezen a gépen tölteni, mert ugyanis szó szerint kirázza az életet belőlem, így tökéletesnek találtam, hogy egy 10x15 perces bérletet szépen megvásárolok 1.500 kemény magyar pénzért. Most szerintem elhatároztam magam a fogyást illetően.. Igazából 5-7 kg-tól szeretnél megszabadulni, ami ezzel az izével és egy étrendváltással kivitelezhető. Szkeptikusként viszont mégis úgy gondolom, hogy nagyobb súlyfeleslegnél (15+) már abszolút hatástalan, ha más mozgással és étrendbeli változtatással nem jár. Én mindenesetre így előtte állva maximum kuponos kedvezménnyel ajánlom kipróbálni. Hiszen ha hatástalan, akkor maximum 2000 Ft-ot buktunk, de ha hatásos, akkor olcsóból megvolt a kívánt alak, vagy ha az nem is teljesen, akkor a segítség, illetve választ kaphatunk a hogyan tovább?-ra és talán még egy keményebb edzést is könnyebben veszünk ezek után.