Lusta Diéta - avagy lassan, tartósan, látványosat

Az ember lánya, már ha nem áldotta meg az élet tökéletes idomokkal, nagyjából élete felét fogyókúrával, vagy annak gondolatával tölti. Az internet telis-tele van tutibbnál tutibb, csodajó alakot ígérő, extra gyors eredménnyel kecsegtető diétás tervekkel, receptekkel. Sokkal azonban elsősorban az a probléma, hogy egy átlagkeresetű embernek nincs mindennap pénze friss gyümölcsre télen, vagy olyan hagymákra, amelynek épp nincs szezonja. Ilyen-olyan csírákra, vagy kilószám vásárolni a gyömbéremberkéket. Én 22 éves vagyok, és egy alapos visszahízás után másodszor vágtam bele ugyanabba a diétába. És másodszorra is sikerült. Lehet, nincs tele zöldséggel, gyümölccsel, lehet, hogy egy-két dietetikus bele tudna kötni, de én élek, virulok, egészséges vagyok. És boldog. Így úgy gondoltam megosztom Veletek ezt az egészet.... nem mondom, hogy titok, mert kis önuralommal bárki kivitelezheti.

Itt nem lesznek receptek, vagy felesleges tanácsadások arról, hogy mit kell enned. Én egy sablont mesélek el, a fogyásom történetét. Erre pedig bárki ráhúzhatja majd a saját elképzeléseit.

2013 év elején jöttem rá arra, hogy fiatal vagyok én ahhoz, hogy elhagyjam magam. Imádom az ízeket, imádok enni. Szeretem az egészségtelen ételeket is, de megeszek majdnem bármit. Amikor végetért a 2012-es karácsonyi kajaszezon, akkor határoztam el, hogy ennek változnia kell! 2013 februárja volt, amikor egyfajta önkényszerítéssel vettem rá magam a fogyókúra megkezdésére. Ekkor terjedt el ugyanis a nevetségesen olcsó Flabélos és társai, majd vettem magamnak egy 10 alkalmas kupont. Úgy gondoltam, ha megveszem, akkor az evésen is csökkentenem kell, mert különben nem lesz értelme, és a bérletért is feleslegesen dobtam ki a pénzt.
Egyik napról a másikra tettem le a kaját. Azelőtt este pizzáztam, pörköltet reggeliztem, tésztát ebédeltem, chipset nassoltam és még sorolhatnám. 178 centisen 70 kiló voltam egy éve. Most 58.

Az egész egy komplett éléskamra felvásárlásával kezdődött. A párom igen jó evő, így ha azt eszem amit ő, akkor még mindig a kilókkal küszködnék, de lehet már gurulnék.
Nem kell nagy költségekre gondolni!
Először is elfeledkeztem legalább -5 kilóig a fehér kenyérről. Utána hétvégente, vagy vendégségben. Tehát a kosaramba ezentúl csak rozs-, graham, vagy teljes kiőrlésű kenyér került. Vigyázzunk! Sok kenyeret csak malátával színeznek barnábbra.
Vettem sajtot. Én, személy szerint lapkasajtot vásároltam, mert szeretem, de a trappista és bármilyen megteszi, ez ízlés kérdése ( igen, tudom, zsíros a sajt.). Emellé beraktároztam a kedvenc joghurtomból bőségesen. Vettem paradicsomot, hagymát.

Az első pár nap pokoli. Főleg, ha a környezetünk nem fogyózik, csak nekünk kell visszatartani fogcsikorgatva ösztöneinket. 

Reggelire a kis toast kenyeret ettem lapkasajttal, joghurttal, természetesen a kenyeret megpirítottam. Ebből 3 szeletet. Ebédre ettem husit rizzsel, de ha nem volt épp pénz, vagy ötlet, akkor minden probléma nélkül ettem pirítóst ebédre is, majd vacsorára. Igen, gondolom kicsit egyhangúnak tűnik, de a körítéssel feldobható! A sajtok, zöldségek, saláták, joghurtok remekül feldobják.

Ez a monoton pirítós evés addig kell, míg könnyes búcsút nem veszünk a nasiktól, legördül az első pár kiló, látjuk a kiutat az alagútból, és elhisszük, hogy sikerülni fog. (Ez kb. - 3-4 kg-ig)

+ Eztuán jön egy új kaja. Kicsit olyan, mint egy számítógépes játék, minden szinten jár valami bónuszpont.
Miután megindult a fogyás, és szemmel látható, vagy érezhető az eredmény, akkor engedhetünk kicsit a szíjon.
Hétvégente nyugodtan együnk (azért ne szó szerint) annyit, amennyi belénk fér, de tudjunk visszakanyarodni a hétköznapi diétához.

A gyümölcsökkel vigyázzunk este, mert a bennük található cukor hizlal. Így, ha megkívánunk bármilyen gyümölcsöt, azt délután 4ig-5ig tegyük.

A kedvenc salátareceptemet megosztom veletek. Nem valami bonyolult, de nagyon laktató! Fogyasztható magában, vagy egy szelet pirítóssal felkockázva, vagy csak úgy.

Hozzávalók egy vacsorához (max. 18:00 óra)
- 2 paradicsom
- 1 fél fej lilahagyma
- 5-7 cm kígyóuborka
- 1 csomag mozzarella
- só
- bors
Paradicsomot kockákra, a lilahagymás kicsi kockákra, kígyóubit karikákra, vagy kockákra, kicsire összevágni a mozzarellát, sózni, borsozni.
Ez az egy adag (!! szigorúan egy adagra) körülbelül 300 forintból kijön. A mozzarella zsíros, tehát laktat, de nem kell életünk végéig kitiltani életünkből a zsírt, hiszen a szervezetnek is szüksége van rá. Nem bonyolult.

Folyt. köv.

(kérdés, észrevétel esetén üzenjetek)

A testképzavarról, mint tudatos hordozó. 1.rész

Sokáig gondolkodtam,hogy megírjam-e ezt a bejegyzést,de arra jutottam,hogy veszíteni valóm nincs, és legalább magamból is kiadom.

Szóval testképzavar.
Először is tisztázzuk,hogy nem minden ezzel a dologgal küzdő lány anorexiás, bulimiás vagy mániás depressziós. Bár szerintem ez teljesen egyértelműen a depresszió egyik lefolyása még nem olyan durva módon,mintha átfutna öncsonkításba, anorexiába stb.

Dátumra pontosan nem tudom, de máig emlékszem a pillanatra amikor végleg megutáltam a testemet. Édesanyámmal vásároltunk és valahogy egyik kiszemelt nadrág sem jött rám a maximum méretben sem,ami a kedvenc boltom kínálatában volt.
Ez még hagyján volt, de amikor az xl-es felső feszült,széthúzódott rajta a minta, akkor bennem eltört a mécses.

Igazából ez sem lett volna még ok azt feltételezni, hogy nekem lelki gondom van, mert azesetben, ha ténylegesen hatalmas mennyiségű túlsúllyal rendelkezem, akkor a sarkamra állok, fejbeveregetem magam, hogy na irány sportolni, irány diétázni, meg hasonlók.

178 cm magas vagyok, és ekkor voltam 70 kg. Nem egy égbekiáltó súlyfelesleg,de persze volt.
Hogy minek köszönhetem? Úgy hívják számítógép,és mértéktelen,unalomban-evés. Sosem voltam egy halszálka alkat, mert szélesebb a csípőm, széles a vállam , a nagy melleket leszámítva egy korrekt homokóra alkattal rendelkezem.

....Szóval kétségbeestem, nem kicsit. De anya ragaszkodott hozzá,hogy ne tegyem magam tönkre...mondta "majd együtt fogyózunk"...Na igen...mission impossible hogyha mindketten imádtok az esti tv-zés mellett nasizni.

A változás az hozta meg,hogy felköltöztem hőn szeretett fővárosunkba.
Albérlet, saját felelősség, beosztott pénz, na meg a főiskolás élet örömei, amikor (valljuk be,ez igaz!) inkább nem eszel,csak legyen pénzed bulizni.
Így tettem.
Így korrekt 3 hónap után a következő változás lépett életbe és tavaly nyár közepére be is ért a kívánt súly.
A képek sorrendben, időpont szerint:
1, 2009.10. (ez a súly állandó volt)
2,2010.10.
3.2011.01.
4.2011.07.
(nagyobb képért kattints rá)

Sok volt a stressz 2011 nyarán, ennek hatására csak sikeresebb volt a fogyókúra.
Aztán jött a nagy bumm.
Ezt a súlyt tudtam tartani egy darabig, de aztán rájöttem, hogy ezer éve nem csináltam esti zabálást...kicsit be is voltam poshadva...
Így hát elkezdtek visszaszaladni a kilók.
Most nem vagyok olyan ,mint az első képen,de olyan szeretnék lenni,mint az utolsón.
Nem tudok magamnak sem tanácsot adni,mert ugyanis fogalmam sincs hogyan fogytam le. Talán jót tett az új élet, nem tudom. Most viszont bajban vagyok...
El is terveztem,hogy milyen kajapótló shake-et veszek, hogy fogyjak, és egyre erősödik bennem a kétségbeesés érzése. Nem is értem, hogy a párom, akivel másfél éve együtt vagyunk, hogy bírja a folytonos panaszkodást és kiakadást emiatt.
Becsülöm is, és köszönöm neki!
Viszont tántoríthatatlan vagyok...és ami a legszomorúbb, boldogtalan is. Vágyom a régi alakomra! Néha sírógörcs kerülget, néha semmi bajom magammal. De egy dolog állandó...mindig másokhoz hasonlítgatom magamat...és mindenkiben találok szépet,csak magamban nem.
Most ráfordultam a célegyenesre, és érzem,hogy sikerülni fog! Csak maradjon is meg.

Még írok!