Részletes program itt : kocsonyafesztival.hu
Minden évben nagy események a fesztiválok Miskolcon.Különösen a Kocsonya- és Operafesztivál.Utóbbi nyári,előbbi pedig késő téli időszakban.
Ilyenkor fellendül a város.Megmozdul valami a szokásos napi rutinon kívül.Boldog,boldogtalan az utcára megy és forralt borozik,kocsonyát eszik,kolbász vagy bármit.Vagy egyszerűen csak sétálgat és magába szippantja a hangulatot.A zenés előadások 3 színpadon,az indiánok,akiktől mindig hangulatos lesz a séta a városban.Most is ahogy jöttem haza,inkább nem vártam meg a villamospótló buszt.Sétáltam és nagyon jó volt!Hallgattam a zenét és éreztem az illatokat,láttam a beöltözött lányokat,fiúkat,akik szintén emelik a hangulatot és olyan jó lett volna ha ott vannak a csajok.De így is jó volt egyedül.Este bemegyünk és forralt borozunk,aztán sétálgatunk még.Este még jobb.A sok bódé,gőzölgő italok,ételek esti,hangulatos fények,dübörgő zene a színpadokról.
Nem vagyok egy nagy fesztiválozó,ugyanis nem bírom a tömeget.Nem iszony ez,hanem egyszerűen (sajnos) nem tudom elviselni a sok embert magam körül.Mindenki tódul előre,mindenki máshová szeretne menni,de valahogy mindig ott van előtted,nehogy mozogni tudj.Így egy évben egyszer én jókat szórakozok itt.Leülünk a hideg téli estén egy padra,forralt borral.Nézve a kapatos apukákat és aggódó anyukákat,a szaladgáló kisgyerekeket.A szokatlanul érdeklődő fiatalságot és persze a sok ismerőst,akivel véletlenül találkozik össze az ember.Az a legjobb :)
Aki csak tud,jöjjön el 21.-ig Miskolcra és érezze velünk a város zsongását ezen a különleges és egyedülálló fesztiválon,aminek története van....Mint miskolci kocsonyában a béka. :)
Aki nem ismeri a történetet,de érdekli :(saját írás egy régi miskolci mondákat tartalmazó füzetemből)
+Potyka Kati híres vendéglőjében esett meg,hogy egy vendég kocsonyát kért.Káromkodott aztán a derék ember eleget,amikor a felszolgált kocsonyában a finom körömfalatok között egy jól megtermett béka pislogott.Azt,hogy miként került a béka a kemény,fagyos kocsonyába,persze nem tudja senki,de a dolog megesett és mindenki jót nevetett rajta,híre ment sokfelé.Innen ered a mondás,hogy pislog,mint miskolci kocsonyában a béka.
A miskolci kocsonyatörténet eredetijét Dobrossy István történész A miskolci fogadók és a vendéglátás története című könyvében írja le. Ebben pedig az áll, hogy a vasúti forgalom megnyitása előtti időkben a Gömörvidék és Budapest közötti felső-magyarországi kereskedelmet többnyire a gömöri fuvarosok közvetítették. Miskolc városa ezeknek közbeeső állomása volt. A fuvarosok általában a szentpéteri kapuban lévő Szarvas, Törökfő és a Magyar huszár nevű vendégfogadókban szálltak meg éjszakára. Egy felső-gömöri tót fuvaros is a Magyar huszárba tért be napszálltakor. Vacsorát kért a kocsmárosnétól, mégpedig kocsonyát. Az asszonyka, akit a nép fantáziája bizonyos Potyka Katiként őrzött meg, a ház alatti pincéből fel is hozott egy tányérral, és a vendég elé tette. A tót atyafi pedig nekilátott, és először is a tányér közepéből kikandikáló húst akarta megenni. Egyszerre azonban ijedten elejtette a villát, és felkiáltott: "Jaj, jaj, kocsmárosné, ennek a kocsonyának szeme is van, s csak úgy hunyorgat felém!"
Képzelheted, micsoda rémület foghatta el! Potyka Kati asszony is elhűlve konstatálta, hogy igazat szólt a vendég: ugyanis egy béka volt a kocsonyába fagyva.
Az elmondások szerint Miskolcon nagyon sok fogadóban és pincében történt hasonló eset, az "áldozatok" között pedig volt fuvaros, hétköznapi polgár, országgyűlési képviselő. Az eset előfordult a 18-19. században éppúgy, mint a 20. században a híres-neves Korona Szállóban. A történetek sokszínűségét azonban meglepően egységessé teszi, hogy az eset megtörténtében senki sem kételkedik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése