2010. szeptember 28., kedd

az együttélés hátulütői

Igazából együttélésünk eddig viszonylag zökkenőmentes. Leginkább a takarítással vannak problémák. Vagyis a nemtakarítással. 
Íme egy kis útikalauz összeköltözni kívánó barátnőknek:

A legfontosabb az, hogy mindenki alapvetően legyen felelős a saját szobájáért. Jó, ez így evidensnek tűnik, de mégsem az. Ha mondjuk úgy laktok együtt, mint mi. Ketten egy nagyobb szobában és a másik kettő két kisebben külön, akkor ez úgy néz ki, hogy amelyik leányzó/úriember nem takarít, egy idő után (jobb esetben) hülyén érzi magát. És ha vendégek jönnek, csak az ő szobáját kell takargatni. Egymás szobájára sose szóljatok be! Csípős megjegyzéseket lehet tenni, de ne utasítsátok takarításra, mert csak felesleges ellentétet szül. Amíg a szobáján belül hagyja a mocskát, addig titeket az nem érint.
Viszont. Ha ez a hanyagság már nem csak a saját szobá(k)ra terjed ki, akkor ott viszont baj van. Nálunk is így van ez. Elterveztük, hogy mindenki rögtön elmosogat majd maga után, így nem fog gyűlni a mosatlan. Ez kb. 2 napig így is működött, aztán be kellett látni, hogy mindig kell lenni egy önkéntesnek, aki feláldoz 10 percet az életéből, hogy szép legyen a konyha. Beosztást abszolút felesleges csinálni, mert az megdől és csak veszekedés forrása. Ha meg tudtok abban egyezni, hogy egyszer te, egyszer a többiek mosogatnak akkor nem lehet baj. Viszont, ha ismét akad valaki, akit ez egyáltalán nem érdekel, a szennyest csak halmozza, házimunkát pedig nem végez, akkor ott közösen kell lépni. Ki is oszthattok neki egy kis munkát, megtagadni nem fogja, mert biztosan tudja magáról, hogy nem csinál semmit! Tehát ha máshogy nem csinálja, meg kell neki mondani, hogy mit és hogyan.

Mindenképpen legyetek egymásra tekintettel az esti órákban. Ha valakinek úgy van órája, hogy hajnalban kel, ne bömböltessétek a zenét sokáig, ne zavarjátok. Hiszen ha legközelebb nektek lesz koránkelés, vagy veled fordul elő, hogy le szeretnél feküdni, neked sem esik jól ha zavarnak. Ez ezzel jár (sajnos).
A tökéletes együttélésnek nincsen receptje. Ha meg megy, ha nem nem. Alkalmazkodni kell egymáshoz, ez a legfontosabb. És ha a másik kéri, hogy halkítsd le a zenéd, vagy elmosogatnál? vagy, hogy ne égesd a lámpát, akkor ne ordítsd le rögtön, hogy mit parancsolgat, hanem gondolj bele, hogy lehet hogy ő is szeretne zenét hallgatni, de nem hallja a tiédtől, ő már sokszor elmosogatott, de te még alig, vagy tekintettel van arra, hogy mekkora villanyszámlát kaptok majd. :)

Sok sikert!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése