2010. május 14., péntek

az őrület határán

Én egyszerűen nem bírom már elviselni ezt. Elegem van. Idegeskedek most az érettségi eredményeim miatt, idegeskedem minden miatt. Lassan olyan vagyok mint egy dúvad. Semmihez nincs kedvem és közben mégis megöl az unalom. Mennék, de nincs kedvem felállni innen. Itt biztonságos. Néha. Mikor lesz már ennek vége? Vagy sosem lesz? Nem mondom azt, hogy legyen úgy miden ahogy lennie kell, csak legyen vége, mert nem így van. Jövő héten lassan elkezdek tanulni... Muszáj, mert az őrületbe kerget ez a bizonytalanság.  Csúnya dolgokat fogadtam meg arra az esetre ha nem vesznek fel a KJF-re, de biztos csak a szokásos őrület volt. Egyre gyengébb vagyok. Nem bízom abban , hogy sikerülhet. Túl sok volt a kudarc az erőfeszítéseim ellenére. Mikor mindent megtettem a sikerért akkor sosem sikerült, mikor bezzeg nem érdekelt, akkor mindig meg tudtam magam lepni egy jó jeggyel :S Akkor ez most hogy van?? Elegem van.

Most is szereltük össze ezt a hülye nyomtatót, ami megint felhúzott, de anya is. Tudom, hogy bennem van a hiba, persze mindig és mindenkivel szemben...

2010. május 11., kedd

Harper's Island - a LEGJOBB amit valaha láttam.

Alig vártam, hogy írhassak róla, de nem tettem eddig ugyanis alig tudtam abbahagyni a nézést. Figyelem, a következő bejegyzés SPOILERES.

Régebben elkezdett már érdekelni a sorozat, amikor reklámozták, hogy megy majd az RTL-en. Nem mertem nézni, ugyanis azt hittem szellemes-félős, olyan Odaát csak durvább kiadásban. Tulajdonképpen azt hittem, hogy egy szellem, vagy szellemek gyilkolásznak vagy csak egyszerűen vannak és majd erről szól. Ezért lemondtam arról, hogy akkor megnézzem. Nem is olyan régen viszont elkezdett érdekelni a dolog. Letöltöttem az első részt, olyan próba szerencse alapon. Ha nem tetszik, vagy nagyon félős, nem nézem tovább. Az első rész nagyon tetszett. Így alap volt, hogy letöltöm mind a 13 részt. És megnézek amilyen gyorsan csak tudom. 

Szereplők : (katt a névre a képekért. )

Ők a fontosabb szereplők a sorozatban... :)
Nos, térjünk a lényegre. Az első gyilkosság kicsit értelmetlennek tűnt, persze a legvégére már világossá vált, hogy a hazugságok miatt történt, de hogy hogy sikerült odaközözni a hajócsavarra anélkül, hogy vizes lett volna, ezt máig nem értem. A lényeg az, hogy fogalmam sem volt arról, hogy ez miért történik, vagy hogy kinek van hozzá köze és miért. Egyenlőre nem izgatott a dolog. Ezzel kezdődött rögtön az első rész. A szép pár az násznéppel együtt bulizik a hajón, majd elindulnak a sziget felé, ahol (csak látszólag ) nem tudják még, hogy milyen szörnyűségek várnak majd rájuk. Aztán jött a következő áldozat, itt már érezhető volt, hogy nem ők voltak az utolsók. Sokáig kételkedtem, hogy miért nem tűnik fel senkinek a dolog. Hogy ők hol lehetnek. Aztán persze a legutolsó részben minden világossá vált, de ne szaladjunk így előre.

A második epizódban 3 áldozat volt. Egyre jobban terelődött a gyanú JD Dunnra,de azért annyira gyakorlott már a sok thrillert látott szem, hogy nem hiszi, hogy a 2. részben már rögtön rájövünk ki a gyilkos. A piros tinta látszólag értelmetlen, és most sem értem még. De apróság szerintem.

A harmadik rész nagyjából vérmentes volt. Bár a gyönyörű latin, kreolbőrű amorózónk meghalt. Ekkor számomra kicsit Mr. Wellingtonra terelődött a gyanú, de a többi gyilkossággal nem tudtam összeegyeztetni. A végén persze kiderült, hogy ez sem Victor miatt történt, csak egy álca volt, hogy Malcolm megtalálja majd a pénzt a hajón.

A negyedik rész áldozata, Booth már a szigeten a 7. áldozat.  Az ő halála értelmetlen volt és betervezetlen, a gyilkosnak ehhez semmi köze nem volt. Nyugis rész, de még mindig JD-n a gyanú. 

Az ötödik epizódtól kezdődött az a folyamat, amikor már nem tudtam kikapcsolni a sorozatot. Mr. Wellington egy bálnadaraboló kettéhasítja egy gondosan összeszerelt szerkezetnek köszönhetően, ami akkor lépett működésbe, amikor Abby lekapcsolja a lámpát. 
A hatodik részben szépen terelik folyamatosan JD-re a gyanút, hiszen macska mellett is ott találták a petárdáit. Az terelte a gyanút legjobban, aki a legbűnösebb volt az egészben. Ebben a részben Richard hal meg, akivel Trish mostohája csalta az apját.

Szerintem itt már mindenkire gondoltam, mint lehetséges gyilkosra. Mindenki eszembe jutott, de nem tudtam kötni a dolgokat. Túl sok volt a miért.

A hetedik rész halottja a nagyravágyó, pénzéhes,de szerencsétlen Malcolm volt. Aki végül tisztességesen, avagy sem, a szemétégetőbe tette azt a pénzt, amit Hunter mellett találtak a csónakban. Ekkor volt nyilvánvaló, hogy a gyilkos köztünk jár, de lehet bárki, akinek bejárása van a szállóba.

A nyolcaik résztől beindult minden. Mivel egymás után néztem a részeket így egybe folyem tudom pontosan mikor mi történt, mikor kit gyanúsítottam.
A legmeglepőbb áldozat JD Dunn volt. Őt gyanúsította mindenki, szinte már én is teljesen beletörődtem, hogy ő az. Annak ellenére, hogy egy csodabogár és éppen ezért senki nem hitt neki, én mégis kételkedtem,de beláttam volna HA nem ölik meg. Ekkor Henry csurom véresen odaállít Abbyhez. Ekkor kezdtem gyanakodni rá, de természetesen jól kimagyarázta magát. Ő próbált megmenteni, de nem sikerült. Újabb gyanús dolog pedig az volt, amikor Trish tisztította a sebeit és megkérdezte, hogyan szerezte azokat. A válasz az volt, hogy nem emlékszik, nem érezte....
Emellett ebben a részben meghalt a börtönőr és Cole Harkin is, aki próbálta a Sheriffnek elmondani az igazat. ( Mellesleg ebben a részben láthattuk utoljára Gigit, a kiskutyát. Szegény...egyedül a szigeten... bübü :D:D:D )

A 9. epizód már a keresésről szólt. Tudták, hogy van gyilkos és tudták, hogy akik eltűntek nem maguktól mentek haza. Hanem megölték őket. Ekkor válik biztossá, hogy a gyilkos a szállóban van ,hiszen Mrs.Wellington úgy hal meg, hogy Shane mellette volt, talán szunyókált, vagy néhány percre kiment. Rátaláltak egy titkos csatornarendeszerre ami az egész szigetet behálózza, ekkor a gyanú ismét elterelődött. Beth testét az alagutakban találják meg kettévágva...

A 10. rész durva volt. Kiderült, hogy Wakefield valóban él és virul. Jimmy-t a Cannerybe zárkózott csapathoz viszi, a kezébe pedig Abby szállodai szobájának kulcsát teszi egy jelként. Abby odamegy. ( Ekkor már a seriff a gyanúsított, hiszen Maddison, akit elrabolt azt mondta, hogy Abby apja rabolta el) Maddy bevallja, hogy hazudott, Abby után erednek. A seriff már halott mire Henry és Danny odaérnek, Henry nem engedi Abbynek, hogy lelője Wakefieldet, mondván ez a lényege, biztos ez is a játék része.  A két , segítségükre igyekvő rendőrt szintén lelövi.

A 11. részre a gyanú Jimmyre terelődik, hogy ő Wakefield segéde. Kiderül ugyanis, hogy amellett, hogy nem egyedül csinálja, van egy gyereke is, akire azt hitték Abby, de így Jimmyre terelődik. Meghal a kedvenc párosom is. Chloe és Cal. Miután Cal kiszabadította Chloet, menekülnek de W. rájuk talál. Cal megkérte Chloe kezét végül. W. leszúrja a fiút, és ezután Cloet akarja,de ő Cal után ugrik a folyóba. Ezenkívül Shane és Nikki is meghal. W. öli meg őket.

12. rész : OMFG ! WTF ! Trish és Henry az ágyban fekszenek miután hívtak segítséget, és egy kicsit végre jól érezték magukat.... xD Zajt hallanak, majd Henry kimegy, hogy utána nézzen. Wakefield az ajtóbol támad, Trish futásnak ered. Az erdőben összetalálkozik Henryvel. Szól neki, hogy menjenek innen, W. kiszabadult a börtönből ( az előző részben elkapták és bezárták) .... (SPOILER) Ezután Henry nagy nyugodtsággal közli Trish-sel, hogy tudja, ő adta neki a kulcsot oda. ( Tulképpen ekkor még mindig nem hittem egy pár mp-ig, hogy Henry a hunyó, azt hittem valami oka volt. ) Majd Henry megöli Trisht. Továbbáll, hogy azt tetesse ismét, hogy ő a jófiú.
A másik áldozat Danny ( <3), akit W. öl meg mikor kiszabadult. Shea és Maddy egy csónakkal elhagyják a szigetet.

13. rész : Henry és Sully az erdőben "keresik" Trisht. De csapda és bekerítik ketten W.-el. H. megöli a legjobb barátját. ( Ez volt az egyik legszívszaggatóbb pillanat számomra. A csalódás, hogy aki évek óta a legjobb barátot, képes megölni. A másik az volt, mikor Trish-t megölte. )
Henry elfogja Abby-t aki közben összerakta a fejében a történetet. Elintézte, hogy a leégett templomba rejtsen mindenkit. A sziget területén 20 holttestet találtak a rendőrök.  Jimmyt arra szeretné kényszeríteni Henry, hogy írjon alá egy papírt, miszerint ő volt W. segítője. Így a szigetet örökre béné hagynák és Abbyvel nyugodtan élhetne ott életük végéig. Az utolsó "küldetése" az lett volna, hogy megöli Abbyt, de erre képtelen volt. Megölte W.-t . A parton pedig Abby egy késsel megöli Henryt. A végén Jimmyvel a part felé tartanak a rendőrség csónakján. Abby apja azért áldozta fel az életét Jimmyéért, hogy boldogságban élhessenek együtt. Nem halt meg hiába. :)

Vélemény: Én sok sorozatot nézek, néztem viszonylag. Nem nagyon  olyat viszont, ami ilyen rövid. De rájöttem, hogy ebben van a titok nyitja. Rövid és olyan izgalmas, hogy nem tudom kikapcsolni. Egyik rész követte a másikat, és egy nap eltelt a gép előtt. Csak ültem és bámultam. Izgalmas, kiszámíthatatlan, kicsit undi, de megéri.  100/10 . Ajánlom Mindenkinek!

13 hét.
25 halott.
1 gyilkos.


2010. május 8., szombat

ihlet nélkül a nagyvilágba.

Néha úgy sokáig nincs miről írnom... vagy talán lenne, de nem történik velem semmi. Ugye volt most az érettségi, jegyzetelgettem. Ma pl vásárolni volta. Vettem egy világoskék farmert, hozzá egy fehér fonott övet és egy fehér egyszerű hátul x-es atlétaszerűséget. Sajnos ezt egy kisebb idegösszeomlás előzte meg, ami már nem volt olyan mulatságos. Tegnap elhatároztam, hogy fogom a pénzem és veszek magamnak egy jó felsőt, és egy jó nacit. Ár nem lényeg. Ahogy oda került a sor, hogy ezt fel is próbáljam, hát meglepődéssel tapasztaltam, hogy nem jött rá fel a farmer, egyik se... Természetesen elment a kedvem az egésztől aznapra, és úgy unblock az élettől is. Pedig nem vagyok kövér. Jó, okés széles a csípőm meg nem vagyok egy nádszál alkat és még magas is vagyok hozzá... Kiderült, hogy ez bőven alég ahhoz, hogy ne legyen egyszerű farmert vennem. 
Ma ismét útnak indultunk, nem vártam sok mindent ettől a túrától sem, de végül megtaláltam A farmert :) Világos, koptatott, a fenekemen is jól áll, szép is :) Úgyhogy ma kiderült, hogy méret és méret közt is van különbség... Ennek ellenére fogyóznom kell. Egy 5-7 kilótól mindenképpen meg kell szabadulnom és akkor már teljesen jól fogom magam érezni!

 Mától kezdtem a fogyókúrát. Nem túl nehéz a dolog. Saláták, barna kenyér (magvas), önteték hozzá és sovány husik. Persze emellé joghurtok és az elmaradhatatlan Norbi puding! :) Ha emellett anyával sétálgatunk minden este (amire mostmár lesz idő, mert a sulinak vége), szerintem jó lesz :) Na meg ha Pestre megyünk biztos sikerül egy csomótól megszabadulni... Hacsak nem eszünk majd unalmunkban :O Az nem lehet... Akkor menni kell állandóan :D Nehogy még a végén eltunyuljunk és pont ott szedjünk fel egy csomót :D Asszem ennyi :)

2010. május 5., szerda

the second and the third one completed.

Nos, eljött a nap, amikor már csak az lazítós angol választ el az ideiglenes szabadságtól. Ugyanis még vár rám egy kemény szóbeli. 20 tétel minden tantárgyból. Hittanból mégtöbb. Tehát szükségem lesz kitartásra rengeteg kávéra és lazításra.

Ma megvolt a töri is. Tegnap pedig a matek. Igazából szinte viccesen könnyű volt ez a mai, de mivel meg vagyok fázva, nem nagyon tudtam 100%-osan rákoncentrálni. Azon voltam, hogy ... mindegy. A lényeg az, hogy igazából nem kell felvételhez nekem a töri. De azért rosszat nem szeretnék. Esszék közül a honfoglalósat választottam hosszúba, rövidbe pedig a 48-49 -es forradalom-szabadságharcot és a göög istenekről hitvallásról a harmadikat. Ez jó volt. Az elején szerintem volt pár félreértelmehzhető dolog és kétértelmű válasz, de lesz, ahogy lesz.

Fáradt vagyok nagyon. Egyre fáradtabb és még holnap van az angol. Nem akarok pont azon elbukni ! Nagyon jól kell sikerülnie !

2010. május 3., hétfő

mission one completed

El sem hiszem, hogy végeztünk a magyarral... Egy már kipipálva, de még csak most jön a neheze, még nem nyugodhatok meg. :D Teljesen... Reggel még elképzelhetetlen volt  hogy 13:19-kor itt ülök majd és az érettségi élményeket gépelem be. De eljött azért, nem is olyan lassan. Az érettségiről magáról csak annyit, hogy nem volt nehezebb, mint amiket eddig láttam, de kevés volt az egy óra a sok idézgetés miatt. Sokat idézetet kértek, ami sok körmölést jelentett, így kevesebb idő maradt a végén. Ha az ember alaposan át akarta tanulmányozni a megadott szöveget (ami mellesleg egy interjú volt) esetlen kétszer is, annak már nagyon jutott, juthatott idő a végét jól átgondoltam megírni. Szerintem ezzel számolhattak volna..  :S Na de nem az én tisztem eldönteni, a mi javunkra nem lesz fordítva a dolog. A szövegalkotás is viszonylag könnyű volt. Az érvelés és a novellaelemzés közt őrlődtem itthon, és mikor megkaptuk a lapot és ráírtuk a nevünket rögtön elkezdtem fürkészni az érvelést, ami egy rakat lókaka volt szerintem. De másnak biztosan könnyű volt. Teljesen relatív. Én a novellát választottam. Gelléri Andor Endre Pármai likőr című műve. Jó volt, tetszett a történet is. Olyan problémát vetett fel, amiről írni is lehetett. Szerintem jó volt.

Holnap jön a matek... Olyan 4 körül majd neki látok a tavalyinak vagy a tavaly előttinek, hátha attól okosabb leszek, bár kétlem. Segíteni már nem sokat segít.  Csak azért mégis, a gyakorlás. Attól jobban félek. Hogy az első feladatsor láttán is elszörnyedek majd... Kitudja, hogy ezzel is megszívatnak, mint ezzel a mai magyar első résszel. Azért a matekban nem tudom így venni az akadályokat. Én szeretem tudni, hogy a Sors, hogy Isten úgy rendezi majd, ahogyan lennie kell. Hiszen úgy lesz ahogyan lennie kell.

Én már vészforgatókönyvet is írtam magamnak. Ha nem vesznek fel andragógiára ( a nem szót most ejtettem ki utoljára az érkező sms-ig) akkor megyek reklámra, ami ugye sokkal jobban érdekel, mint maga az andragógia, de a tudat majd, hogy oda nem vettek fel, hogy nem tudtam megcsinálni, ez fog elkeseríteni. De tudom, hogy elvégzem és felvételizek újra.. Hiszen lehet. Nem szégyen. De egyenlőre úgy lesz, a Jóisten megsegít, én tudom ;) :)

2010. május 1., szombat

Ballag már a vén diák...

...tovább, tovább....

Anya ma reggel 6-kor kelt. Kicsit felkeltem én is, úgy félálomban lehettem, de szerencsére visszaaludtam, pedig ilyen nagy események előtt hamar kipattanok az ágyból izgalmamban. Fáradt voltam. De mikor megszólalt a telefonom az idegesítő hangján, rögtön felkeltem. És tudtam, hogy 3 óra múlva már nem leszek az iskola diákja. Lassan, szép komótosan elkészültünk és negyed9 körül el is indultunk anyával, gyalog a suliba. Mikor odakanyarodtunk láttam P.Zsuzsit az apukájával az iskola felé jönni. Örültem, hogy nem voltam egyedül. Mikor beléptünk ott álltak, majd Viki és az anyukája is jött. Így már hárman voltunk, aztán felmentünk a teremhez, ahol rácsodálkoztam a gyönyörű táblára, francia kártya mintákkal.. :) A tavaly emlékére :) Nagyon kedves tőlük, majd meg is köszönöm nekik, jól esett :)

Fényképezkedtünk jó sokat, Zsuzsi apukája, Pesti, Gréta tesója is fényképezett, aztán megérkezett Levi és természetesen ő is, majd Betti apukája is. És csak álltunk négyen mint a sztárok valami filmbemutatón... A vakuk csak úgy csillogtak innen-onnan, nem is tudtam merre nézzek. Mindenhová egy kicsit. Majd egy nagy csoportkép és becsengettek. Az utolsó becsengőnk volt. Búcsúzkodó, megható szavak helyett ofő az érettségiről adott tanácsokat, és ez jól is tette. Nem az a fajta ember aki sokat érzelgősködik, őszinte és kemény, de meghatódni nem akart. Biztos vagyok benne, hogy elérzékenyült volna, és ezért terelte inkább az érettségire a témát. Majd kicsengettek, de ő csak bezsélt még, már vártak ránk nagyon. :D Aztán elindultunk. Lebattyogtunk kíváncsi tekintetek és villanó vakuk között. Át az udvaron, be az aulába. Egyszer érzékenyültem el igazán (ami meglepett) , mikor Julcsi és Dalma a Köszönömöt énekelték. Ez azért visszahozta az utolsó hetet,de próbáltam elnyomni magamban, nem akartam sírni. Aztán elénekeltük a jól betanult dalunkat és elvonultunk a kápolnába. Majd onnan hosszú és lassú menettel át a Minorba. Megláttam mamát és Katinkát, jól esett, hogy eljöttek. :) Aztán bent megláttam Gyuszit és Bencét is.Beültünk a helyünkre, végig hallgattuk utolsó miséink egyikét az iskolai kereteket belül. Aztán Máté mondott a suli nevében egy köszöntőt, majd István egy búcsúzót. Igazából nagyon tetszett, kreatív volt, de csak az ő osztályának és /ról szólt. Valahogy nem érintett meg.

A mise végén kivonultunk és szépen leszakadtunk egymástól. Mindenki ment a családhoz. Fura volt látni :) Apa odahívott magukhoz.... Ideadta a pénzt és elhúztak, fel tudtam volna robbanni. De nem akartam, hiszen ez az én napom. Nem ronthatja el még ő sem... Rajta kívül mindeni ofeljött, akit meghívtam, és ez nagyon jól esett ! És az, hogy az apám nem jött,csak őt minősíti. Ezennel én befejeztem vele.

Feljöttünk. Ettünk. Ittunk. Beszélgettünk. Elment szépen mindenki, anya elment Ági nénihez adni kóstolót ,hiszen ő segített nekünk, de nem evett semmit. :) Most pedig itt ülök, holnapután érettségizek. Igaz, hogy magyarból, de lehet, hogy elő kellene vettem Rick Pitino könyvét, mert csak keddig tartott ki az energia amit adott a kitartásról és a kemény munka gyümölcséről Itt ülök ugyanis, és írok, ahelyett, hogy azzal foglalkoznék, hogy 2 nap múlva elkezdődik az életemet meghatározó lépések egyik legfontosabbja. Neki is látok.

2010. április 30., péntek

" ne sírj, hogy vége lett, mosolyogj, hogy a részese lehettél.... "

.... bárcsak ilyen könnyű lenne :(

Régóta írogatok már erről a napról, de valahogy lehetetlennek tűnt, hogy eljön, és nemcsak hogy eljött,de már vége is. Tegnap a szerenádon nem volt idő arra gondolni, hogy ez lesz, pedig akkor már ma volt. Ma mindenki becsordogált és szépen, lassan eltelt az a két óra, amit arra kaptunk, hogy az iskola rendjét kicsit felborítva utoljára huligánkodjunk, és elköszönjünk diáktársainktól. Mikor jöttem ki a suliból már a kaput díszítették, most nekünk. 9.-óta részt vettem a ballagásokon.Először sorfalként, majd kaput díszítettünk, aztán tavaly a terem díszítése volt a mi feladatunk. Akkor ( mintha csak tegnap lett volna... ) jó korán keltem és a suliba érve neki is láttunk. Szép lett, biztosan tetszett a ballagóknak is. Holnap pedig majd MI vonulunk végig a feldíszített iskolán. Holnap nekünk csendül fel az utolsó becsengő és kicsengő. Egy egész nagy darab hal majd meg bennem. A sok év nem tűnik el nyomtalanul. 8 év majdnem az életünk fele, és együtt töltöttük. Együtt nőttünk fel, együtt szomorkodtunk, nevettünk, bosszankodtunk. Számos emlék, jó és rossz. Együtt töltött órák ezrei és együtt meegélt nagy fordulópontok tömkelege. Csak a saját nevemben beszélek, mert valaki nem így gondolja, vagy csak nem meri bevallani, mert túl kemény és büszke hozzá. Lehet, hogy máshol jobb lett volna, lehet, hogy máshol kevesebb a csalódás, lehet, hogy máshol a tanárok is jobbak, de ez volt a mi sorsunk. Az, hogy ezt a 8 évet együtt éljük meg. Alig volt biztos pont az életünkben, de az osztály az volt. Mindig volt egy szem ami rád mosolygott, egy váll, amin sírhattunk. Ha egyedül voltál, akkor sem hagyott senki magadra. Nem azért szerettek,  mert kellett, hanem mert nem tudtak nem szeretni. Ha meg nem szerettek tényleg? Akkor is. Mert egy idő után, már nincs az és ő, csak mi. Az osztály ezt nem csinálta jó, az osztály ezt csinálta rosszul, azt csinálta rosszul. Sokat veszekedtünk, néha nagyon durván, de valahogy mindig meghoztuk a döntéseket és ha rosszul is sült el, közös volt az égés. Emlékszem ,egyszer, talán 9.-ben egy nagyon csúnya matekdogát írtunk. Az átlag 2,71 volt, vagy valahogy így, de vannak még emlékek amik élénken élnek.... A kócos kis ördögök... és számtalan kínos,de éppen ezért felejthetetlen pillanat. A nagy szerelmek, és a csalódások, a barátságok és ezeknek megromlása majd újraéledése. És most itt a nap, a perc, a pillanat. Holnap elballagunk. Kicsit meghalunk és lepereg előttünk együtt töltött éveink filmje. Valakinek jobb, valakinek rosszabb, de egy biztos. Közös. Mint minden volt, még akkor is, ha nem így tűnt.

2010. április 26., hétfő

de bölcs, de bölcs...

Ma megvolt az első búcsúztatás. Nem volt igazán fájdalmas, amennyire a szívemhez/ szívünkhöz nőhetett volna ez az ember annyira megutáltatta magát velem az utolsó tanévben. mikor az olaszok itt voltak és mentünk velük pincébe bort és pálinkát kóstolni, meg tudott volna ölni a tekintetével. Hát fulladjon meg. Igazán nem sajnálom a dolgot. És ha lehet sosem találkoznék vele újra össze a jövőben. A meghatódást a búcsúztatás alatt mindössze maga a tudat, hogy elkezdődött az utolsó hét , váltotta ki.

Na meg, hogy nehogy minden úgy legyen ahogy szeretném... Matek. Ági néni. Az ember szívesen menne matekra az érettségije előtti napon, ha lehet minél többet. Engem NEM tud fogadni az enyém, és szerintem én leszek az egyetlen. Amin majd felhúzom magam és még az itthoni gyakorlásom se fog sikerülni. Valamit ki kell találni. Majd Zsuzsit vagy valakit megkérem hogy üljünk össze... Ez az egy lehetőség akad... Jelenleg....

Vegyük végig, ne maradjon ki semmi bosszúság.. Töri... Csilla néni az utóbbi 2 hétben nem nagyon jött be órára, előbb beteg volt ,majd meghalt az anyukája. Mindigis egy érzékeny nő volt, de a temetéssel járó procedúra miatt nem lesz vele már óránk, ma volt az utolsó. Egy, az utlsó óránkat hagyja ki. Én megértem 90%-ban, hogy fontos intézni a dolgokat, de mi emg érettségizünk és az ő lelkén száradjon ha valami nem lesz jó.

Ma megint mikor hazajöttem természetesen az első a  töri volt. Nekiálltam a 2. világháborúnak, ami csupa csatahelyszín és évszám. Évszám hátul a térképen, csaták szintén a térképen, így a fontos dolgok max a békék és szövetségek. Jó, hogy ez a rész szinte teljesen friss. Ez a szerencse.
Starity. Csak, hogy minden napirenden legyen. 2008 augusztusában csatlakoztam és ennyi idő kellett ahhoz, hogy egy rangosabb személlyel összebarátkozzak. Jobb később, mint soha. :) De amúgy a régebbiek már szerintem ismerősként tekintenek egymásra, még akkor is ha nem tudod pontosan a nevét, az igazit. Bár fészbukon van egy klub, de én nem merem bejelölgetni mindenkit ugyanis fogalmam sincs ki-kicsoda. Pedig jó lenne.. Jó nyilván néhány emberrel tisztában vagyok, de ő CanDee, Christo, Bajer... :) Ők az ismerőseim is :)
Az oldal nagyon jó, mióta megújult újra függni kezdtem rajta, ha maradt volna a régiben nem biztos, hogy újrakezdtem volna munkásságomat. :) De így jó, bár a sok új kikészít. Csupaa marhaságot nyitnak és Freeze mindenkit emg tud arról győzni, hogy ez így van jól.. De hát ő a góré :)

Anya épp itt varr mellettem :D Én itt írok és épp Le Roi-t hallgatok végre. Már nagyon hiányzott :):)






2010. április 24., szombat

5 nap és vége...

Mégis, ahogy elszállnak az évek
Visszahozni semmit nem tudunk

Mindig is tudtam, hogy eljön ez a hét is, de mindig olyan távolinak és hamisnak tűnt. Lehetetlen, hogy 8 év után ott tudjam hagyni ezt a közösséget, lehetetlen, hogy valahol egy teljesen új életet kezdjek, lehetetlen, hogy elfelejtsem őket.

Sokan mondják, hogy alig várják, hogy elmenjenek innen.... én sosem mondom ,mert bár örülök, hogy az iskolától megszabadulok, azért kötve hiszem ,hogy mindenkinek olyan jó lesz az osztály nélkül. Mindenki visszasírja majd ezt a 8 évet és frátert, ez biztos.

Csak mégis. Az UTOLSÓ hét.... a legszebb hogy fel sem fogom igazából. Nem érzem a súlyát, valami mocorog ,de szerintem a héten fog előjönni. Félek, mi lesz velem nélkülük?? Nekem ők a 2. családom, bármi bárhogy lesz.

Azért remélem majd ha sokan lesznek Miskolcon elmegyünk együtt bulizni :( :) KELL


Tessék csak,tessék...

Amellett,hogy egy hét múlva ilyenkor már elballagtam... :S azért jut még idő a pénztárcám hizlalására is. Szóval van egy pár eladó dolgom... Nem nagy dolgok, de ha valakinek megtetszik, akkor TeszVeszen keresztül megvásárolható.

Az ezüst színű koktélruhám igazából sosem voltam kibékülve vele,de semmi baj nincs vele. Szerintem egyedi és különleges, a hiba bennem van :)

Ezeket a hajpántokat igazából sosem hordtam.. megvettem anno, mert megtetszett, most eladom :) Szerintem jók :)

Ez a póló pedig egyszerűen csak nem az én stílusom :)