Én egyszerűen nem bírom már elviselni ezt. Elegem van. Idegeskedek most az érettségi eredményeim miatt, idegeskedem minden miatt. Lassan olyan vagyok mint egy dúvad. Semmihez nincs kedvem és közben mégis megöl az unalom. Mennék, de nincs kedvem felállni innen. Itt biztonságos. Néha. Mikor lesz már ennek vége? Vagy sosem lesz? Nem mondom azt, hogy legyen úgy miden ahogy lennie kell, csak legyen vége, mert nem így van. Jövő héten lassan elkezdek tanulni... Muszáj, mert az őrületbe kerget ez a bizonytalanság. Csúnya dolgokat fogadtam meg arra az esetre ha nem vesznek fel a KJF-re, de biztos csak a szokásos őrület volt. Egyre gyengébb vagyok. Nem bízom abban , hogy sikerülhet. Túl sok volt a kudarc az erőfeszítéseim ellenére. Mikor mindent megtettem a sikerért akkor sosem sikerült, mikor bezzeg nem érdekelt, akkor mindig meg tudtam magam lepni egy jó jeggyel :S Akkor ez most hogy van?? Elegem van.
Most is szereltük össze ezt a hülye nyomtatót, ami megint felhúzott, de anya is. Tudom, hogy bennem van a hiba, persze mindig és mindenkivel szemben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése