2010. január 31., vasárnap

Őrült viharban érzem azt hogy van miért élnem,küzdeni játék csupán..

(a cím Kamarás Máté egyik számának a refrénjéből van,ha valakinek megtetszett :) )

Nnna.Sikerült megbékélnem a hóeséssel.Annyira,hogy mikor felkeltem jó érzés volt kinézni a vakító fehérségbe. :)
Tegnap este a suliban alapítványi bál volt.Az osztály egy rész eltáncolta a slowfoxot,amit a szalagavatón is :) Jó érzés volt,hogy a tanári kar egyöntetűen erre szavazott,hiszen illett a bál "komoly" hangulatához.Elmentem én is,bár se énekkaros nem vagyok,de még csak nem is táncoltam.Szurkolni,bíztatni és enni mentem :D
Ebből mind a hármat meg is valósítottam szerencsére és büszke voltam rájuk,nagyon büszke.Sajnos a fiúk elég furák voltak....Viktor talán nem,de ő is távolságtartóbb volt,mint szokott.Nem tudom minek tudható be ez náluk...így mi a b-s fiúkkal voltunk..és egész jó társaságnak bizonyultak :)
Aztán ők elmentek inni,ahogyan a mi fiaink is,mi pedig úgy terveztük maradunk csokiszökőkutazni,de mivel addig még egy 3/4 óra volt..így úgy döntöttünk elmegyünk a fiúkkal.Nem ültek be sehová.Kint voltak a Hősökön,bezsélgettek,aztán beszélgettünk,hógolyóval dobáltak és stb..Aztán felsétáltunk a centrumhoz..a kb 10 perces séta kb egy órás volt annyit hülyültek/ünk :) Jó volt..Kellemeset csalódtam,bár a fiúkkal eddig sem volt bajom :)
A lábamat már nem igazán éreztem,de a kezemet se...Grétával felszálltunk egy villamospótlóra és hazabattyogtunk.Bedőltem az ágyba..na ez volt még jó...Egy pléd és egy paplan,elég jól felvett fűtés már nem elég...hoztam egy mégvastagabb plédet...na úgy eltudtam aludni..Iszonyatosan fájt az egyik nagylábujjam...Szerintem meghalt :O
Szóval így volt ez a tegnap este.. :)
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése